|
Emlővizsgálatok
Új főépület I. emelet
Telefon: 44 501-542
Mellékek: 44 501-501
Információ, előjegyzés: 542
Mammográfia: 635
Ultrahang, mintavételek: 634
A rendelés orvosi beutalóval vehető igénybe
Rendelési idő:
Mammográfiás vizsgálatok:
munkanapokon: 13-17 óra (előjegyzéssel)
Ultrahangvezérelt mintavételi, intervenciós beavatkozások:
munkanapokon,
előjegyzéssel
A betegek előző leleteiket hozzák magukkal!
Az osztály szakorvosai a vizsgálatkérést felülbírálhatják!
Az előjegyzési időpontot a hatályos finanszírozási rendeletek módosíthatják.
Mammográfia
Egyéb megnevezés: Emlő röntgenvizsgálat
A vizsgálat az emlő daganatos betegségeinek ábrázolására alkalmas. Kimutatja az
emlő jóindulatú és rosszindulatú betegségeit, vagy azok jelenlétére közvetett
jelekkel utalhat.
A hagyományos röntgenfelvételektől eltérő fizikai paraméterekkel és
fotótechnikával készül az emlő röntgenfelvétele, a mammográfia. Emiatt alkalmas
arra, hogy a lágyrészek finom szerkezeti eltéréseit kimutassa. A vizsgálat során
az emlőt rá kell helyezni egy lemezre.
Ezután az asszisztensnő egy másik lemezzel összenyomja, kilapítja a szervet.
Az emlőkről külön-külön, 2-2 felvétel készül.
A felvétel elkészítése után várni kell. A filmeket hívórendszeren keresztül
előhívják, rendszerezik. Pontos adminisztratív munka biztosítja, hogy az adott
betegről készült felvételek biztosan az ő anyagát tartalmazó kartonhoz
kerüljenek. A felvételeket a radiológus orvos átnézi, elolvassa a betegségével
kapcsolatos dokumentációt, majd megírja véleményét.
Előkészületre nincs szükség.
A terhességet jelezni kell a vizsgálat előtt!
A speciális röntgentechnika miatt az alkalmazott ún. lágysugárzás nagy része
az emlőben elnyelődik, ezért indokolatlan gyakori ismétlése kerülendő.
Az említett sugárterhelésen kívül egyéb veszélye, szövődménye nincs.
A felvétel során az emlőt a gép erősen összenyomja. Ez egyéni érzékenységtől
függően kellemetlen, fájdalmas lehet.
Emlők ultrahangos vizsgálata
Olyan képalkotó eljárás, melynek során az emlők állományát és a hónaljárok
képleteit (ereket, nyirokcsomókat) vizsgálják.
Rendszerint emlődaganatot, cisztákat (folyadékkal telt tömlő), tályogokat
keresnek vele. Daganatos betegségek hónalji nyirokcsomóáttétei is kimutathatók a
segítségével.
A legkíméletesebb, káros hatással nem rendelkező vizsgálat az
ultrahangvizsgálat. Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az
emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat
(ultrahang) bocsát ki. Ezeknek a hanghullámoknak egy része a különböző
felületekről visszaverődik, szóródik, más része elnyelődik. A visszaverődő
hullámokat - a radarhoz hasonlóan - érzékeli a vizsgálófej, elektromos jelekké
alakítja át azokat, melyekből a készülék monitoron látható képet állít elő. Míg
a folyadékokon és tömör szerveken könnyen áthatol az ultrahang, addig például a
meszes területekről, a gázokról, csontokról visszaverődik, így a mögöttük
lévő területek ún. "hangárnyékba" esnek, azokról vélemény nem mondható.
Az emlők ultrahangvizsgálata során a páciens hanyatt fekszik az ágyon. Mellkasát
szabaddá teszi a ruháktól. Bőrét kocsonyás, az ultrahanghullámok terjedését
elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrére, esetleg kissé
rá is nyomják a mellére. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva alkot képet az emlő
különböző területeiről. Olykor arra kérheti a beteget, hogy forduljon oldalra,
karjait emelje a feje fölé. A képet a képernyőn kimerevítheti, lemérheti az ott
látott képletek méreteit, illetve a képet ki is nyomtathatja.
A vizsgálat végén letörlik a bőrére kent zselét.
Előkészítésre nincs szükség.
A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos. Előfordulhat, hogy
bizonyos elváltozások csak ismételt vizsgálattal mutathatók ki.
Az is előfordulhat, hogy a látott elváltozásból az orvos mintavételt (cytologiai
- aspiratios) javasol. Ez a vizsgálat során, az ultrahang-kép kontrollja mellett
egy tűszúrás, az így nyert sejtmintát tárgylemezen sejttani (citológiai)
vizsgálatra küldik.
A beteg ruhájára esetleg rákenődött zselé könnyen lemosható.
Veszélytelen, korlátlan számban ismételhető vizsgálat.
A tűszúrás helyén rendszerint enyhe vérzés léphet fel. A szúrás helye napokig
érzékeny lehet, begyulladhat.
Önmagában a vizsgálat fájdalmatlan. Azonban ha emlőfájdalom okát (például
gyulladás) keresik, előfordulhat, hogy a vizsgálófejjel az emlőre gyakorolt
nyomást a beteg kellemetlennek érzi.
Ha mintavétel történik, az az egyéb tűszúrásokhoz hasonló fájdalommal jár.
|
