|
Computer tomográfia
Új főépület I. emelet
Telefon: 44-501-526
44-501-501/526, 548 mellék
FAX: 44-501-526
A rendelés csak szakorvosi beutalóval vehető igénybe kórházi osztályok,
járóbeteg szakrendelők
betegei részére.
Rendelési idő: munkanapokon: 7-19 óra (előjegyzéssel)
A betegek előző leleteiket hozzák magukkal!
Az osztály szakorvosai a vizsgálatkérést felülbírálhatják!
Az előjegyzési időpontot a hatályos finanszírozási rendeletek módosíthatják.
Az általunk használt készülék:
Philips Brilliance 10
gyártmányú (2007)
A computer tomográfia (CT)
A komputertomográf, a hagyományos felvételektől eltérően az
emberi testet hossztengelyével merőlegesen, haránt metszeteiben mutatja. A
CT-készülék alapelve, hogy egy röntgencsőből kiinduló vékony sugárnyaláb, a
vizsgálandó testrészt, illetve szerveket egy-egy testkeresztmetszetben minden
irányból letapogatja, majd a szöveteken átjutott röntgensugarakat egy ún.
detektor (érzékelő) segítségével mérjük. Az adatokat számítógép dolgozza fel.
Ezen vizsgálómódszer jelentősége a hagyományos módszerekkel szemben, hogy a
különböző struktúrák nem vetülnek egymásra, képük nem összegződik, így
részleteiben vizsgálhatóak.
Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében
megváltozik, ez gyakran megváltoztatja sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő
képességét, így az elváltozás a felvételen láthatóvá válik.
Egyes esetekben a diagnózis felállításához kontrasztanyag adása szükséges.
Ez a mellkasi és hasi vizsgálatoknál csaknem mindig szükséges, a
koponyavizsgálatoknál is gyakori. Ilyenkor vizsgálni tudjuk az egyes szervek vérellátását, illetve ennek
módosulását, amely jellemző lehet az egyes kórképekre.
A vizsgálat alatt a beteget egy asztalra fektetjük, amely egy kerek nyíláson át
becsúszik egy nagyméretű gyűrűbe, a tulajdonképpeni gépbe. A gyűrűben - a
páciens ezt nem látja - az asztal körül körbefordul egy röntgensugarakat
kibocsátó, és vele szemben egy azokat felfogó egység. A gép ezáltal megméri,
hogy a vizsgált harántmetszet pontjaiban milyen mértékű a sugárelnyelődés.
Ezeknek az értékeknek alapján bonyolult matematikai és számítástechnikai
műveletek során a számítógép monitoron jeleníti meg az adott testszelet metszeti
képét. A páciensnek a mérések alatt mozdulatlanul kell feküdnie, hasi, mellkasi
vizsgálatoknál a mérések alatt vissza kell tartania a lélegzetét. Ilyenkor
hangszórón kap utasításokat a kezelőhelyiségből. A vizsgálat közben az asztal
időnként (vagy folyamatosan) egyre beljebb csúszik a gyűrűbe.
A vizsgálatra üres gyomorral kell érkezni, a vizsgálat
előtt 4-6 órával az étkezést kerülni kell, mert a kontrasztanyag hányingert
okozhat. A hasi vizsgálatok előtt kb. 1 órával a betegnek kontrasztanyagot
(vagy folyadékot - vizet) is kell innia, hogy a vizsgálat közben a
kontrasztanyaggal telt belek a környező szervektől, kóros képletektől
biztonsággal elkülönüljenek.
Ha a páciens a vizsgálat idején állapotos, vagy a terhesség gyanúja fennáll, azt
jeleznie kell a vizsgálat előtt.
A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat
különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!
Esetleges jódérzékenységet jelezni kell a vizsgálatot végző orvosnak.
A szájon át elfogyasztott kontrasztanyagnak hashajtó
hatása lehet.
A CT-vizsgálat elvégzése csak indokolt esetben szükséges. Sokszor egy
veszélytelen ultrahangvizsgálat is elegendő ugyanannak a diagnózisnak a
felállításához.
Bár a kapott sugárdózis alacsony, a vizsgálatot csak akkor
érdemes elvégezni, ha érdemi információ várható tőle vagy befolyásolhatja a
kezelés menetét.
A jódos kontrasztanyag okozta allergiás reakció rendszerint ritka és enyhe, pl.
bőrpír, csalánkiütés, bőrviszketés jelentkezik, de a kontrasztanyag-allergia
egyéb gyógyszer- és vegyszerallergiákhoz hasonlóan súlyos, akár életveszélyes
szövődmények, ún. anafilaxiás sokk kialakulásához is vezethet.
A vénás kontrasztanyag adása, a tűszúrás kellemetlenségével
jár. A beadását követő néhány percben forróság, émelygés, fémes szájíz érezhető,
mely hamar megszűnik.
|
